Beschreibung
Ödenburger-Deutsche Spielkarten
Soproni-német játékkártya – „Kávéház kártja” – Kaffeehauskarten
Herst.: Mathias Unger (Unger Mátyás)
Ort: Győr (Raab)
Zeit: c. 1841-1845.
Blattzahl: 32
Technische Daten:
Format: original: 57 x 97 mm; Repr.: 63 x 113 mm
Druck: Holzschnitt
Kol.: Schablone
Rücks.: Kleisterfarben
Beschriftung:
H-Daus: Ein Löwe, der auf den Hinterbeinen steht. Auf dem Wappenschild ein stilisiertes Wappen.
E-Daus: „KÁVÁHÁZ KÁRTJA” (Kaffeehauskarten). Darüber die Stephanskrone.
S-Daus: Auf der Tonne steht die Zahl „XV”. Es kann sich dabei um eine Herstelleridentifikationsnummer handeln.
L-Daus: Lebensbaum.
H-VII: VII: Eine Steintafel mit Blumen und Aufschrift: „Készítet Unger Mátyástól GYŐRBEN” („Hergestellt von Mathias Unger in Raab”).
H-VIII: Die Leibgardisten mit dem ungarischen Wappen und der Stephanskrone.
E-VIII: Neben dem Schild „NACH RAAB” sitzt ein Wanderer.
„Der in der Fachliteratur eingeführte Begriff „Ödenbuerger-Deutsche” für dieses Bild geht auf eine relativ junge Kartenhülle der Wiener Spielkartenfabrik Josef Glanz zurück, die den Aufdruck „Feine deutsche Ödenburger” trägt, obwohl aus der Stadt Ödenburg (Sopron) kein solches Spiel vorliegt. Das Bild dürfte Ende des 18. Jhdt. entstanden sein. Aus dieser Zeit stammt ein Spiel des Wiener Kartenmachers Johann Obermayer, das sicher als unmittelbarer Vorläufer bezeichner werden darf.” (Klaus Reisinger: Herz, Schelle, Laub, Eichel 3. Band. Wien, Eigenverlag. 2004. S. 9.)
Dieser Typ wurde in Ungarn im 19. Jahrhundert „ungarisch” (magyar) genannt. Er konnte im Sortiment eines jeden Kartenmalers der damaligen Zeit gefunden werden, d.h. es handelte sich um einen im ganzen Land gängigen Typ. Die Ödenburger-Deutschen Spielkarten wurden bis in die 1880er Jahre hergestellt.
Mátyás Unger d. Ä. (1789–1862) entstammte einer alten Soproner Bürgerfamilie. Er erlernte die Kunst der Kartenmalerei nachgewiesener Maßen bei Meistern in Sopron und Wien. Nach der verbindlichen Wanderung legte er die Meisterprüfung ab. Danach ließ er sich in Győr nieder und erwarb das Bürgerrecht. Auch seine Söhne waren in die Spielkartenproduktion einbezogen: Mátyás d. J. (1824-1878) wurde auch Spielkartenmalermeister und Alajos (1814-1848) studierte an der Wiener Akademie der Bildenden Künste. Die Unger beendeten die Spielkartenproduktion um 1860. Mátyás Unger war ein bekannter Herstellername von Spielkarten, die wunderschön designt waren und ungarische Motive und Kostüme trugen, wie die vorliegenden Karten. Dies ist erwiesen, da seine Artikel auf der Gewerbeausstellung Austellung in Győr 1846 mit einem Belobigungsschreiben prämiert wurden.
Mátyás Unger ist eine eingetragene Marke in der Europäischen Union. Inhaberin: Claudia Wunderlich.
Soproni-német „Kávéház kártja”
Készítette Unger Mátyás
Hely: Győr (Raab)
Idő: c. 1841-1845.
Lapszám: 32
Technikai adatok:
Méret: eredeti 57 x 97 mm; Reprodukció: 63 x 113 mm.
Fametszet sablonszínezéssel.
Hátoldal: pasztell márvány.
Leírás:
A piros ászon: hátsó lábain álló oroszlán stilizált címerpajzzsal.
A makk ászon: „KÁVÁHÁZ KÁRTJA” felirat, felette Szent István koronájára emlékeztető rajz.
A tök ászon: a hordóra festett „XV” talán a kártyafestő műhely azonosító száma.
A zöld ászon: életfa.
A piros VII-en: virágokkal díszített kőtábla „Készítet Unger Mátyástól GYŐRBEN“ felirattal.
A piros VIII-on: stilizált magyar címer testőrökkel.
A makk VIII-on: vándor a „NACH RAAB” útjelző tábla mellett.
„A szakirodalomban „Ödenbuerger-Deutsche” (Soproni-német) néven leírt kifejezés a bécsi Josef Glanz játékkártyagyár viszonylag késői kártyacsomagolásából ered, melyen a ,Feine deutsche Ödenburger’ (Finom német soproni) felirat olvasható, bár ilyen kártyát nem készítettek Sopronban. Az eredeti kártyaképnek a 18. század végéről kell származnia. Ebből az időszakból ismerjük a bécsi kártyagyártó, Johann Obermayer kártyáját, amely minden bizonnyal a soproni-kép közvetlen előzményeként említhető.” (Klaus Reisinger: Herz, Schelle, Laub, Eichel. 3. kötet. Bécs, magánkiadás, 2004. p. 9. Fordított.)
A soproni-német kártyatípust a 19. században Magyarországon „magyarnak” nevezték. Minden kártyafestő termékválasztékában szerepelt, azaz országszerte elterjedt volt és az 1880-as évekig gyártották.
Idősebb Unger Mátyás (1789-1862) régi soproni polgárcsaládból származott. A kártyafestés művészetét soproni és bécsi mesterektől tanulta. A kötelező vándorlás után mestervizsgát tett és Győrben telepedett le. A kártyagyártásban fiai is részt vettek: Mátyás (1824-1878) szintén kártyafestő mester lett, Alajos (1814-1848) pedig a Bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult. Az Ungerek 1860 körül megszüntették a kártyagyártást. Unger Mátyás szép kivitelű, magyaros motívumokkal díszített kártyáinak sikerét bizonyítja, hogy termékeit 1846-ban a győri iparmű kiállításon díszoklevéllel jutalmazták. A soproni-képes kártya fa nyomódúcai Rómer Flóris (1815-1889) kifejezett kérésére kerültek a róla elnevezett győri múzeumba.
Unger Mátyás bejegyzett védjegy az Európai Unióban. Tulajdonos: Claudia Wunderlich.
A Wiener Spielkartenfabrik Ferd. Piatnik & Söhne kiadása, 2024.
Szerkesztő: Dieter Strehl. A hasonmás kiadásban együttműködő partnerek: Jánoska Antal, Prof. Dr. Claudia Wunderlich.
